Május 1.-je a nagyvilágban

A világ több országában a május elsejei ünnepen a tüntetések összekapcsolódtak a jobb életkörülményekért hangoztatott követelésekkel, a világpolitika eseményeivel, és nem hiányoztak a hatóságokkal kirobbant konfliktusok sem.

Az Ukrajnától tavaly elcsatolt Krím Oroszország területeként való elismerését, valamint a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus befejezését egyszerre követelték a moszkvai Vörös téren május 1. alkalmából felvonulók pénteken.

A Kreml szomszédságában rendezett központi szakszervezeti megmozduláson a szervezők adatai szerint több mint 140 ezer ember vett részt. A független oroszországi szakszervezetek szövetsége több mint 600 településen hívta utcára az embereket, a rendezvényeken összesen mintegy 2,5 millió résztvevőre számítottak. Az orosz parlamentben helyet foglaló ellenzéki pártok külön rendezvényeket szerveztek a fővárosban.

A kommunisták a fasizmus ellen és a szakadár délkelet-ukrajnai képződmény, az Új Oroszországnak nevezett terület mellett tüntettek. A Vörös téren Andrej Iszajev, a törvényhozás alsóházának egyik alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt politikusa is felszólalt, és "az ukrajnai testvérgyilkos háború befejezését, az Egyesült Államok minden ország belügyeibe való beavatkozásának beszüntetését, továbbá a Krímnek és Szevasztopolnak Oroszország részeként való elismerését" követelte.

A szakszervezeti felvonulás résztvevői a fizetések emelését, a munkanélküliség elleni harcot követelték, és a szovjet időszakban megszokott jelszavakat kiabáltak, mint a Békét és munkát!
Vlagyimir Putyin orosz államfő ünnepi beszédében kijelentette, hogy Oroszország bármilyen kihívásnak meg tud felelni, és bármilyen nehéz feladatot meg tud oldani.

Novoszibirszkben a hivatalos rendezvények mellett a hatóság engedélye nélkül megtartották a nyugat-szibériai nagyvárosban már hagyománnyá vált képzőművészeti rendezvényt, az úgynevezett Monsztrációt. A főszervezőt a rendőrség a gyülekezési törvény megsértése miatt lefogta és eljárást indított ellene.
Szentpéterváron a parlamenten kívüli ellenzéki pártok és a szexuális másság képviselői is tüntettek: az orosz és az ukrán mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió zászlajával vonultak, valamint háború- és kormányellenes feliratokat vittek magukkal.

Az ukrán hatóságok 15 fiatalt vettek őrizetbe a kommunisták május 1-jei kijevi rendezvényén, mert verekedést akartak provokálni. A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt aktivistái kefirrel leöntötték a Kommunista Párt elnökét. Az ukrán fővárosban mintegy 6500 rendőr, valamint 22 társadalmi szervezet tagjai vigyáztak a rendre. A belvárosban, a Majdanon, azaz a Függetlenség terén és a Hrescsatik főutcán gyermekprogramokat szerveztek.
A kelet-ukrajnai Harkivban a bíróság megtiltotta, hogy a helyi kommunisták utcai rendezvényt tartsanak a munka ünnepén. A tiltás ellenére mintegy 20, többségében idős ember kivonult a város egyik terére. Később mintegy 30 nemzeti érzelmű fiatal jelent meg mellettük ukrán nemzeti zászlókkal, az ukrán himnuszt énekelve.
Több tucat embert őrizetbe vett a török rendőrség Isztambulban pénteken, mert a május elsejére elrendelt tilalmat megszegve a kormányellenes tüntetéseiről ismert Taksim téren akartak demonstrálni.

Iránban évek óta most először tartottak munkásfelvonulást a jobb élet- és munkakörülményekért. Több ezren vettek részt az ünnepi megmozduláson, amelyen egyebek között a külföldi munkaerő alkalmazása ellen tüntettek (az országban több mint egymillió afgán dolgozik).

Dél-Korea fővárosában több tízezren tüntettek a munkaügyi törvények és a nyugdíjrendszer reformjának terve ellen, mert a tervezett átalakítások a szakszervezetek szerint rontanák a teljes státusban dolgozók helyzetét. A tüntetők több helyszínen összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt is bevetettek.

Görögország fővárosában három különböző felvonuláson összesen mintegy 13 ezren vettek részt, elsősorban a gazdasági szigor elleni jelszavakat hangoztatva. Kisebb összetűzések ott is kialakultak a rendőrséggel.

Németországban, Weimarban szélsőjobboldali tüntetők zavartak meg egy szakszervezeti rendezésű felvonulást. A két fél összecsapott, a rendőrség közlése szerint 15-en megsebesültek. Huszonkilenc embert őrizetbe vettek.
A szélsőjobboldali Nemzeti Front hagyományos párizsi nagygyűlésén a pártelnök Marine Le Pen beszédét először apja, a pártalapító Jean-Marie Le Pen, majd a Femen nőjogi szervezet aktivistái is megzavarták. A pártelnök apja, a 86 éves pártalapító, aki lányával köztudottan nincsen beszélő viszonyban, felment a színpadra, rá sem nézett a lányára, perceken át ünnepeltette magát a tömeggel, aztán gépkocsival elhajtott a helyszínről.

Miután Marine Le Pen belekezdett a beszédébe, három félmeztelen nő a testén Heil Le Pen felirattal, kezében megafonnal megjelent egy erkélyen. A három aktivista a náci Harmadik Birodalmat megidéző nagy vörös zászlókat engedett le az erkélyről és náci karlendítéssel üdvözölte a huhogó tömeget, mielőtt a Nemzeti Front biztonsági szolgálatához tartozó emberek erővel eltávolították őket onnan.

Könnygázzal és gumibotokkal oszlatta fel a cseh lovasrendőrség azokat az ellentüntetőket, akik a dél-morvaországi Brünnben megpróbáltak megakadályozni a szélsőjobboldali Munkásifjúság (Delnická mládez) szervezet tüntetőinek menetelését a városközponton keresztül. A Munkásifjúság mintegy kétszáz fős menetoszlopát a városközpontban lévő Malinovskij téren legalább 1500-2000 ellentüntető várta, akik náciellenes jelszavakat skandáltak és nem akarták továbbengedni a szélsőjobboldali fiatalokat. Később összetűzésekre került sor az antifasiszták és a rendőrök között. Többen megsérültek, a rendőrök több személyt elvittek a helyszínről.